Jodhpur, Mehrangarh erod

Itt vagyunk Jodhpurban, tulajdonkeppen ket nap alatt megneztuk, amit terveztunk, holnap tovabb is allunk. Szo sincs arrol, hogy nem jott be, szerintem itt van a vilag leglenyugozobb erodje a varos felett, a Mehrangarh. Nem akarom ismetelni a jo nehanyszor leirt "hihetetlen, csodalatos, amulatba ejto" jelzoket, majd megnezitek a kepeket Era Kukac blogjaban es itelkeztek tenmagatok. A szikla maga 45 meterrel magasabb, mint Jaisalmerben az Arany Erodnel, es maga az erod, a falak is olyan elkepeszto magassagokba szoknek, amely igen fejlett statikai tudast kovetelhetett meg a XV. szazadban. Az erodot a kornyeket akkoriban uralo Rajput torzsek feje kezdte el epittetni 1459-ben. Ezek a fickok nem voltak eppen sirva pisilos anyamasszony katonai. A tajat Marwar-nak hivtak akkor, ami annyit tesz "A Halal Foldje".

Nem nagyon szerettek veszteni es ez nem is volt szokasuk. A legendak is arrol szolnak, hogy amikor az iszonyatos Moghul tulero egyetlen egyszer legyurte egyik sereguket, a hirmondonak hazaerkezok zarva talaltak az erod kapuit. Kepletesen egy cetli allt rajta: "Inkabb a halal, mint a becsulet elvesztese"!

Az erodot magat soha nem sikerult bevennie senkinek, nem is csoda, egy startegiai fonyeremeny. Az egyik oldalon kepzett es felszerelt sziklamaszoknak is trofeat jelento termeszetes falak, a masik oldal sem sokkal kecsegtetobb, az egyetlen bejarat pedig egy tobbszoros kapu rendszer. Itt az ostromlok abban a megtiszteltetesben reszesultek, hogy amig az egyik kapuval bajlodtak, addig a falakrol es bastyakrol a szelrozsa minden iranyabol hullott rajuk az "aldas". Ha ket kapuval vegeztek valahogy es kezukat dorzsolgattek, hogy mar csak egy van hatra, akkor jott az igazi fekete leves. (Ez a kifejezes eppen ezekben az idokben szuletett Pannoniaban.) A harmadik kapu gyakorlatilag bevehetetlen. Meredek ut vezet fel hozza, amely az utolso ot meteren 90 fokban jobbra fordul. Itt a kapu-toro harci elefantok vagy a szemkozti falnak rohantak, vagy bevetttek a fordulot, de lenduletuk teljesen megtort, raadasul szembe talaltak magukat az elefant kobak magassagban elhelyezett felmeteres vastuskekkel. Barmely mas faltoro kossal az emberek beszorultak a kanyarban es a kaput ovezo falak olyan magasak, hogy fentrol eleg volt egy hanyag mozdulattal kikopni az ablakon a csapasmeres erdekeben.

Bent meglepo szervezettseg uralkodik. A belepodij fejeben tiz-tizenot nyelvbol valaszthatod ki a neked megfelelo audio kommentart a turadhoz. Megkapod a kis ketyeret es a fulest, aztan ott hallgatozol erdekessegeket, ahol eppen kedved szottyan. A jelenlegi, -mar csak formalis- maharadzsa szemelyesen felugyeli a turizmust is vezenylo es az epuletegyuttest ovo, felujito alapitvanyt. Megnezzuk az uralkodok belso palotait is, gyongy termek, virag palotak, lelegzetallito reszletessegu miniaturakkal boritott falak, aranyozott hordszekek, a kezmuvesseg csodainak szamito fegyverarzenal koveti egymast. Meg kell jegyeznem, hogy a buszke harcosok sokaig ellenalltak a lofegyverek kisertesenek, csak az ember-ember elleni harcot tartottak elfogadhatonak, a ferfiassag megkovetelte, hogy ellenfeluk szemebe nezzenek mielott lesujtott a feltve orzott technikaval keszult acel penge. Sajnos a Moghulok golyoi kesobb jobb belatasra birtak oket, de ma igencsak meglepodnenek a szinte teljesen a virtualis ter es mesterseges intelligencia uralta haborukon.

Termeszetesen tavol all tolem, hogy barmifele haboru mellett lobbyzzak, de akkoriban meg a harcosok tudtak, hogy ki ellen, miert es hol szallnak harcba, sajat erdekeik legalabb neha megegyeztek a parncsnokok es uralkodok erdekeivel, es lattak az arcokat a csatamezon. Tudom, hogy ez csak a ferfiassag es a lovagi eszmek mitoszanak kergetese, de a "sotet" kozepkor allatiassagaban volt valami sokkal emberibb, mint korunk "al-humanizmusaban".

A palota nok szamara kialakitott termei es folyosoi a legbajosabbak. Az osszes fal homokkobol faragott, attort csipke fuggony, mely beengedi a fenyt, cirkulalhat a hus szello es ami a legfontosabb, hogy bar lehetetlen belatni, az asszonynep bentrol mindent kifurkeszhetett es jot kuncoghatott a kint zajlo esemenyek kapcsan. Az egyik kapu mellett kis pirosra festett kezlenyomatok tucatjai boritjak a falat. Az egyik maharadzsa megozvegyult asszonyai hagytak itt kezjegyuket mielott hon szeretett urok halotti maglyajara leptek volna szotlanul. Romantika a javabol, de motoszkal bennem a gonosz kerdes, hogy vajon az ujra megtestesules, vagy a mennyorszag lebegett-e a szemuk elott.

A falak oldalan libego, egyensulyozo balkonokrol es a bastyakrol lelegzetelallito kilatas nyilik a Kek Varosra. Allitolag ez a szin nemcsak hus hatast kelt, de meg remek rovarriaszto hatasa is van. Mindenesetre esztetikai erteke sem elhanyagolhato.

Csodalatos elmeny ez a tura, de itt sajnos nem tehetjuk meg azt, ami Jaisalmer igazi bajat adta, hogy ott az erodben magaban elhettunk, ablakunk a varos fole nyilt, az utcakat otthonunkkent jarva visszacsoppenhettunk sok-sok evszazaddal ezelotti idokbe. Igaz, hogy egy kicsit felemas az ezzel kapcsolatos hurra-hurra. Kesobb tudtuk meg, hogy az ottani erod letet fenyegeti a tulterhelt szennyviz halozat miatti eroziobol fakado omlas veszely. A Lonely Planet meg is ker, hogy ne lakjunk az erodben. Elgondolkodtam es meg most sem tudtam eldonteni, hogy mit is gondoljak errol. Azt hiszem, hogy talan nem a turistak feladata megoldani olyan problemakat, amelyek csak allamilag, hatosagilag tamogatott muemlekvedelemmel kezelhetoek. A latogatok penzebol boven futna a csatornarendszer korszerusitesere, az allagmegovasra es a legrosszabb esetben -eppugy mint a Mehrangarh eseteben- az Arany Erodot is at lehet alakitani belepos, korbejaros, aztan eltakarodos rendszeruve. Nyilvan ez felhaborodast keltene a falakon beluli szallodasok es vendeglosok koreben, de akkor nekik is nyilvan szivesebben nyilna meg a zsebuk a helyeallitasi es fenntartasi budzse dagasztasara. Meg is, felemasak az erzeseim...