Chandigarhi kitero

Chandigarh egy igen erdekes es egyben furcsa indiai varos. Teljesen ujonnan epult a XX. szazad kozepen, India elso miniszterelnokenek Nehru-nak a megbizasabol, igy lehetoseg nyilt teljes egeszeben kibontakoztatni a varostervezest. Ket amerikai epitesz kezdte tervekbe onteni az uj indiai almot, de egyikuk repulogep balesetben elszenvedett halala utan a kor egyik leghiresebb epitesz guruja, a svajci szarmazasu Le Corbusier vette at az iranyitast es fejezte be a kivitelezest. Le Corbusier foleg az Egyesult Allamokban vegzett munkai altal valt igazi hiressegge, o teremtette meg a modern felhokarcolo epites uj iranyvonalait is. Hogy kinek tetszik, kinek nem az o munkassaga az reszben izles kerdese is, de akkoriban igazi modern uttoronek szamitott.

Chandigarh tehat azon keves varosok egyike a vilagon, mely teljesen tervek alapjan letesult. Ennek szamtalan elonye teszi igazan elhetove ezt a sajatos hangulatu telepulest. Eloszor is az utcak es utak hihetetlen szelesseguek. A foutak harom-harom savban terpeszkednek, kulon leallosavval, bicikliuttal, szervizuttal es szeles fas-fuves szegelyekkel rendelkeznek, igy nemelyik teljes szelessege eleri a nyolcvan metert is. A mellekutcak is inkabb hosszu terekre emlekeztetnek, minden levegos, az epuletek megfelelo tavolsagban helyezkednek el egymastol, teret hagyva a faknak, novenyeknek, padoknak, kozossegi tereknek. Harom emeletnel semmi sem tor magasabbra a varosban, mely szinten emberi lepteket kolcsonoz az eletternek. Rengeteg es igen nagy teruletu park helyezkedik el mindenfele, zold feluleteikkel tovabb oldva a varos mertani pontossaggal szerkesztett utcahalozatat. A teljes terulet egy negyzetkilometeres szektorokra van osztva, melyek mindegyikeben megtalalhato a mindennapi elet osszes kelleke, bevasarlo kozpontok, iskolak, templomok es a tobbi, igy elvileg akar gyalogosan, akar biciklivel elerheto minden a lakokorzetunkben. Az epuletek azonban az ujkori modern kockaepiteszet termekei, melyek minosegi kivitelezesben akar esztetikusak is tudnak lenni, de az indiai anyagokbol, indiai munkaval kivitelezett hazak, ajtok es ablakok mar most adjak at magukat az enyeszetnek, es a gondos tervezes ellenere a szokasos helyi "barkacs epitkezesre" hajaznak.

Csak atutazoban voltunk es nem sok idonk volt varosnezesre, de meg eljutottunk egy fantasztikusan erdekes kokertbe is (kepek Era blogjaban), amelyet a korabbi falvak elbontasakor, illetve a varos epitesekor keletkezo tormelekekbol kezdett faradsagos munkaval kialakitani egy Nek Chand nevu egyszeru szallitmanyozasi tisztviselo. Az o tortenete is megerne egy miset, de most rovid leszek.

Nek Chand megtisztitott egy kis teruletet a tormelekektol , melyet kovekkel vett korbe, es az igy kialakitott "kertjeben" kezdte elhelyezni az ujrahasznositott szemetbol keszult szobrait. Eleinte munka utan, ejszaka dolgozott es igyekezett muvet titokban tartani, mert felt a hatosagoktol. Mikor felfedeztek a mar tobb acre teruletu kertet, a hatosagok igencsak zavarba jottek, hiszen az onjelolt muvesz tiltott, teljesen elsoprendo teruleten, minden engedely nelkul alakitott ki maganak egy kis privat szigetet. Vegul elorelato es bolcs dontes szuletett, mely pelda ertekunek szamit. Nek Chand fizetest kapott a munkajaert, hogy minden idejet a kertnek szentelhesse, valamint rendelkezesere bocsatottak 50 munkast segitsegul.

A park ma mar tobb mint 25 avre teruleten helyezkedik el, tobb ezer szobor, mesebeli kiralysagokat idezo epuletek, vizesesek, hidak, csobogok, amfiteatrumok es elvarazsolt kertek talalhatoak benne. A latogatok szama meghaladja a napi 5000-et, eddig 12 millio embert orvendeztetett meg szemelyesen. Nek Chand felrakta Chandigarh-t a turisztikai terkepre, es alkotasa mara szamtalan nemzetkozi dijat is magaenak tudhat.

Remek dolgok szulethetnek, ha a burokratak szemet hunynak, esetleg meg tamogatjak is a kreativ projekteket. Az indiaiak pedig ha mast nem is, azt mindenkeppen tobbszor is bizonyitottak, hogy szarbol is lehet varat epiteni.

:-)