Benares, Kashi, Varanasi

Benares, avagy Kashi (az Elet Varosa), illetve a legismertebb neven Varanasi.
Igen Varanasi!
Aki hallott mar valamennyit Indiarol, az tudja, hogy mit jelent ez a nev... Varanasi... es az utazo libaboros lesz, hatan a hideg futkarozik az izgalomtol, a varakozassal vegyes idegessegtol... az egyszerre vegtelenul vonzo es hatborzongatoan taszito... a hely, amelyet latni kell... a kihagyhatatlan... az igazi megmerettetes!

Igen, vitathatatlanul a legkomolyabb celpont, az indiai utazas koronaja ez a varos, meg akkor is, ha sokan menekulnek az elso perc utan. Masok viszont alig tudnak innen elszabadulni es egy eletre szolo emlek marad az itt eltoltott ido.

Ahogy a helybeliek mondjak:
"Benares oregebb mint a tortenelem, oregebb mint a hagyomany maga!"
Nem sokat tuloznak, ez az egyik legoregebb ma is elo varos, idoszamitasunk elott 1500 evvel mar jelentosseggel birt. Nem is a politika, vagy a gazdasag tette naggya, hanem a hit. A Hindu vallas, a Hinduk hite, mely akarhogy is tekintunk ra, akarmilyen kritikaval is illtejuk, talalhatjuk gyermetegnek, babobna vallasnak, barminek, megis szinte valtozatlan evezredek ota, es jelenleg is a fold lakossaganak kozel egyhatoda igazitja hozza mindennapi eletet. Ez sehol nem lathato, tapinthato es erezheto jobban, mint Varanasiban.
Ez a varos a Hindu univerzum szive, itt foyik ossze harom foldi folyo es tobb menyei is, itt osszeer az emberek es az istenek vilaga, a termeszet es a termeszetfeletti, a racionalis es az erzekfeletti vilag. Itt nyitva vannak a kapuk, szabad az atjaras a vilagok kozott. Ezt ravaszan ki is hasznaljak a hivok, hogy egy kis szemfulesseggel levagjak az Utat! Azt az utat, mely inkarnaciok hosszu soran at vezet gyotrelmesen, rengeteg buktatoval, fel-le lepkedessel a karmikus letran, hogy vegre mindent kijavitva es rendbe teve, a megvilagosodassal leszakadjanak a let kerekerol es megszabaduljanak a kotelezo ujratestesulestol! Itt van egy kiskapu, csak hinduknak, csak itt. Ugyanis aki itt adja le testsulyabol azt a bizonyos 21 grammot, azaz itt leheli ki lelket, az levagja az utat "az isteni kertek alatt", es minden egyeb tenyezotol fuggetlenul szabadul meg a Samsaratol (a Let Kereke), hogy eggye olvadjon a vegtelennel, belesuppedjen a kozmikus kozos tudattalanba, ha szabad nem egeszen hindu megfogalmazast hasznalnom. Micsoda kiskapu, micsoda kibuvo, igaz?!
Igyekeznek is ezt kihasznalni, sokan kifejezetten azert erkeznek, hogy itt fejezzek be foldi palyafutasukat. Akkor miert is hivjak a helyet az Elet Varosanak (Kashi)? Nem inkabb a halal varosa ez? Megiteles kerdese, mindenesetre szinte az egesz varos Shivanak, a pusztitonak van szentelve, de nem a haragvo, verengzo formainak, hanem a megujitonak, az ujrateremtonek, akit a rengeteg Lingam (fallikus szobor) is jelkepez.

Kulonos hely ez. Egyedulallo es kulonleges, mashoz nem foghato. Utalni lehet es imadni, valamint a ketto kozott naprol napra vergodni. Egy biztos, ha itt vagy, ugy erzed, hogy nem is lettel volna Indiaban, ha ide nem josz el... Ezzel nem azt akarom mondani, hogy aki nem jart itt, az nem volt Indiaban, mert ez nem igaz.
De az feltetlenul igaz, hogy amikor a Dasaswamedh Ghat lepcsoin ulve elmerulsz a minden napnyugtakor megismetlodo Ganga aarti ceremoniaban, es a hangok, a latvany, az illatok, az emberek es a tortenesek magukkal ragadnak, akkor feltetlenul ugy erzed, hogy nem lettel volna Indiaban, ha nem latod Varanasit. De itt vagy es latod, es erzed. Ez India esszenciaja, ez az igazi "Incredible India", amit mindenki elkepzel!

A folyo nyugati partjat tobb mint 80 Ghat, azaz kiepitett vizparti lepcsosor szegelyezi. Ezek nemcsak a ritualis furdozesek helyszinei, hanem gyakorlatilag itt zajlik az egyen es a tarsadalom eletenek minden egyes mozzanata, legyen az hetkoznapi rutin, vagy kiemelt fontossagu esemeny. Ez a nehany kilometeres szakasz a legfontosabb eletter, itt naponta 60.000 hivo meritkezik meg a szent vizben, itt tisztalkodnak, itt mosnak, itt furdetik a bivalyokat es a teheneket, itt imadkoznak, itt mutatnak be aldozatot, itt korzoznak es lodorognek, itt meditalnak es jogaznak, es itt, igen itt... mar biztosan kerdezni akartatok... itt vannak a hamvaszto ghat-ok is! (Errol majd kesobb.)

A Dasaswamedh Ghat az elet kozeppontja, nevet arrol kapta, hogy Vishnu isten itt aldozott tiz lovat a folyonak, es azota is a Ganga aarti, azaz a Szent Folyo unnepe itt kerul megrendezesre. A hivek osszegyulnek, hogy imadkozzanak es aldozatokat mutassanak be a Nagy Anya tiszteletere. Hangszorokbol bombol a szent zene, es kozben folyamatosan konganak a templomok harangjai, hogy a hivek enekevel es az eloben megszolalo hangszerekkel keveredve egy furcsa, de magaval ragado szimfoniava alljanak ossze, mely elbodit es felelenkit egyszerre, de mindenkeppen elindulsz a hullamain. A latvany hasonlo hatast kelt. Szemed elott kavarognak a szinek es a kepek... szentemberek festett arca, koldusok torz vegtagjai, voros betel kopetek, viragcsokrok, aldozati mecsesek, himzett ernyok, szivarvany ruhak, tarka tehenek, fekete bivalyok, narancs langnyelvek, barna hullamok, kek csonakok, arusok es csonakosok, tancosok es keritok, szemek es szemek... Aztan az illatok, ego szemet, tehenlepeny, csatornak nyilt torka, aldozati tomjen es fustolok, hintett parfumok, viragok es kenetek... belebodulsz, megis olyan termeszetes ez itt, olyan nyilvanvalo, es olyan, de olyan nagyon India! Itt minden egyutt van, minden ami szep es szeretnivalo, minden ami undorito es elborzaszto. Te csak tevelyegsz, te csak ucsorogsz, te csak bamulsz, es tudod, hogy most igen, most mar lattad, most mar megtalaltad, amit kerestel!