Egy ujabb expedicio

Palolem gyonyoru. A sziklak, a kis szigetecskek es a tropusi dzsungel oleli at a lustan, kelyesen elterulo, nyujtozkodo oblot. A palmafak olyan szoros sorfalat alkotnak a parton, hogy csak nagy duzzogva engedik be maguk koze a kis kokusz bungallokat.

A mi kis bungink teraszara is palmalevelek kozott bujkalva vezet az ut. Felkotjuk hintaagyainkat, huppanunk es kejesen szemleljuk a gyonyoru kis kertet, mogotte a vegtelen vizzel.

Ejjel a szunyoghalos baldahint lebegteti a kis ventillator, kivulrol pedig a hullamok ringato moraja. Az ember ilyenkor azt a hulyeseget gondolja, hogy ez pont olyan, mint a filmeken, vagy a paradicsomban. Ennek a kijelentesnek itt akkora az ertelme, mintha az Eiffel Torony elott allva igy kialtanank: "Ez pont olyan, mint Parizs!"

Az obol eszaki vegen autobusz nagysagu kerek kovek szetdobalt csoportjai, minyha egy orias szerzetesnek kibomlott volna az imafuzere. Andi es Laci itt jogazik reggel. A husz eve itt elo mester meg napfelkelte elott megkezdi az orat. Harom ora elteltevel kerulnek elo, fulig er a szajuk es ki vannak cserelve most mar fizikailag is, a lelkuk mar reg kicserelodott. Eraval nekivagunk es futunk egy kiadosat az obol korul oda-vissza. Na! Megy ez meg! Mondja is a Kukac, hogy ezentul a futogepen ez fog lebegni a szeme elott.

Expediciot szervezunk!!!

Velunk szemben van egy vonzo sziget, apalykor at lehet gazolni a kb. 50 meter szeles szoroson. Allitolag rengeteg , a kulonbozo etkekkel tomheto majom el rajta. Aterve megint a jo kis agrol-agra, korol-kore kapaszkodas felfele. Vegignezek magunkon es elfog a rohoges...
Oszinten szolva volt mar pelda nalunk jobban szervezett expediciora tortenelem folyaman!
Mindannyian papucsban klaffogunk, Andi mezitlab, nagyokat szisszenget. A bozot ellen is remek a vedofelszerelesunk, bikinik es furdogatyak araszolnak egymas utan.

Lehet, hogy a ruhazat hagy nemi kivannivalot maga utan, de az en felszerelesem peldaul tokeletes. Jobb kezemben egy ures sorosuveg, mar reg megittam, nem tudom, mi a szarnak cipelem. Bal kezemben egy madarlatta kesudios zacsko. Ezt szanom ujdonsult majom barataim kenyeztetesere. Andinal is van vagy egy kilo, a tura vegere a kesudio a fulunkon folyik ki, mert a majmok bizony pont szarnak a fejunkre. Egyet lattunk, volt vagy ketszaz meterre egy fa tetejen., illetve szegeny Kukac meg ezt sem latta.

A maradek cuccot otthagyjuk a sziget legmagasabb pontjan rogtonzott kis kooltaron. Rajta a felirat: "Adj, ha tudsz, vedd el, ha szukseget szenvedsz!" Szep gondolat. A ko vajuban van vagy tizenot rupia, mellette egy pohar, benne dohany, papir es ongyujto.

Atvagunk a sziget tulso oldalara es az egyre surubb dzsungel egyszercsak veget er. Es akkor bummm... ez az allunk volt. Ott allunk a tenger fole magasodo szazmeteres sziklaszirtek egyiken. Lemaszok egy kis teraszra... Kukackam uvoltozik velem. Barmilyen igeretes a naplemente innen, meghatralunk, mert a lejtos terasz peremekrol nagyon vonzz a melyseg.